2010. szept. 27.

Zűrös hét

Idáig egész jó heteim voltak, nyugisan eltelt minden, de ez a mostani ez már most kész katasztrófa.

Igazából most egy nagy visszakanyarodást szeretnék tenni, mivel nem meséltem a Láthatatlan kiállításról amire elmentünk a Marcival. Azért is akarom leírni, mert aki még nem volt az menjen el!!!!
Hihetetlen nagy élmény volt, legalább is számomra.
Tudni illik a vakokról szól és saját bőrön lehet kipróbálni, milyen az, ha vak az ember. A kiállítás első felében bemutatta nekünk egy vak fiú, hogy milyen eszközöket hogyan használnak (sz.gép, óra, játékok) utána pedig egy másik vezetővel bementünk a "sötétsébe". Az első fél percben nagyon megijedtemm, hogy nem fogom bírni, mivel nagyon rossz volt, hogy hiába pislogok nem látok semmit.
Aztán elkezdte nekünk mondani, hogy bármi kérdésünk van ő válaszol rá, akármilyen kínosnak is érezzük ( a sötétben úgy sem látszik, ha elpirulunk...:) )
Onnantól kezdve, ahogy beszélt hozzánk egyből megnyugodtam. Jó érzés volt, ahogy megfogta a kezem és vezetett, mert éreztem a sötétség ellenére is, hogy milyen jó szándékú.
Szóval a sötétben különböző helyszíneken voltunk. Tanya, város, piac, lakásban aztán egy bárban.
Sok mindent kellett felismernünk (szobrokat, eszközöket, állatokat) Úgyhogy tényleg nagyon jó volt. Az a 40 perc úgy repült el, hogy ihaj. Szóval azóta teljesen máshogy nézek a vakokra. Mert valami teljesen más világ.

Szóval nagyon örültem, hogy elmentünk rá!!!

Visszatérve a mostani hétre, megírom az első nagy Zh-m Diszkrét matekból aztán pénteken ismét házi zh. A múltkori 10-ből 10 pontos lett! Tök happy vagyok!:) Remélem nem ez volt az első és egyben utolsó ilyen...

na majd még jelentkezem, de mára ennyi.. szerencsére, holnap 9-re kell menni így most még van időm aludni:)

jóó éjt

2010. szept. 13.

2. hét

Gyorsan írok még a hétvégéről, mert igaz már nagyon késő van, de mivel holnap is várhatóan ilyen későn jutok ide, inkább most írok!

Szóval a hétvégén Tahitótfaluban voltam, ami végül a vártnál jobban sikerült, de azért maradjunk annyiban jobban örültem volna, ha a családdal lehetek otthon anyu névnapján. (már nagyon hiányzik a nagy családi légkör, a kis Mirucsusszal együtt...:( )
Lényegében olyan programok voltak, hogy jobban megismerjük egymást meg esténként volt egy kis meditáció.

Mondjuk jó érzés volt, ahogy kiderült, hogy nem csak én nem vártam. Az egyik szobatársam (Noémi) odafele "halál táborként" emlegette miközben telefonált. (,,Épp most megyünk a halál táborba") A szálláson pedig, csak az ablakban volt internet, így joggal mondta Tünci, hogy (mini net a börtön ablakában:D) Szóval mindenki happy volt, mikor vissza értünk!!:D

Tegnap 4 fele értünk haza, jó rossz volt, mert tök fáradt voltam, nem volt semmi kedvem sem tanulni. Végül aztán valamennyire sikerült rávennem magam. Muszáj volt, mert írtunk programozásból röpzh-t (ami azt takarja, hogy az előadás anyagából ill. ennél a tantárgynál a gyakorlatéból is feltesznek pár kérdést, és arra kell válaszolni. Ha jó akkor 1 pont, ha félig meddig akkor 0, ha hibás akkor pedig -1. Fél év végére a 0-s átlagot el kell érni, különben ismételni kell a tantárgyat.) Végül írtunk is, ami szerencsére sikerült is, úgyhogy 1 ponttal büszkélkedhetek.

Aztán holnap lesz analízisből ugyanez, de nem tudom mi lesz, mivel annnyit de annyit vettünk ma, hogy ihaj:S Úgyhogy holnap még a 2 órás szünetembe muszáj lesz azt tanulni....

Szerdán viszont jóóó napunk lesz, mivel ocho macho koncertre megyünk ismét és emellett beiktatunk egy Láthatatlan kiállítást!
Muszáj valami kikapcsolódás ebbe a nagy munkába, mert ahogy elnézem a későbbiekben még ennyi esélyünk sem lesz rá...:(

Szóval ez a nagy helyzet velem, itt Pesten...
Lényegében már nagyon megszoktam, hogy itt lakok, főleg így, hogy 2 hétig nem mentem haza... mintha már 1 hónapja itt laknék, olyan érzésem van. ( Lassan tényleg így is lesz!)

De azért már nagyon várom a pénteket, hogy felszállhassak arra a bizonyos IC-re:)

2010. szept. 8.

Ide már nehéz mit kitalálni

hiszen, annyira fáradt vagyok, hogy már nem is tudom mit lehetne kitalálni.

A héten a 2. alkalommal (egymásután), hogy 6-ig voltunk. Már annyira fárasztó, mert mire hazaérek addigra már csak aludni lenne kedvem...
Azért szerencsére, még ment idáig minden, de annyira rossz, hogy minden nap 10x elmondják, hogy csomóan kifognak bukni, meg stb. Még ha csak meg is akarnak minket félemlíteni, akkor is marha rossz. Ha meg nem csak azért mondják, ( ami nagy valószínűségű) akkor meg már eleget hajtogatták, mert teljes mértékben félek....

Na a lényeg, hogy a DM( diszkrét matek) gyakorlati tanárunk nagyon jófej fiatal csaj, úgyhogy vele jól jártunk. Remélem majd a továbbiakban is ilyen érthető lesz minden, vagy legalább csak egy kicsit.

Rossz lesz most, mert a hétvégén nem tudok hazamenni a koleszos hétvége miatt. Kicsit tartok tőle, mivel rossz időt ígérnek.. nem tudom mi lesz majd:S

2010. szept. 6.

Első nap

Ma volt az első tanítási nap az egyetemen. Reggel fél 9-re kellett menni, volt egy kis ünnepség, ahol esküt kellett letennünk, valamint kezet kellett fogni a dékánnal. Nagyon szimpi egyébként, mindig mosolyog. :)
Mondjuk nagyon érdekes ez az egyetem... most már egyre több mindennel lep meg. A karnak az egyik szlogenje az, hogy a "Jövőt tanítjuk" de ezt nem akárhogyan teszik... A múltba térünk vissza! Hiszen ma a dékán utolsó szavai nem mások voltak, minthogy: Ezennel megnyitom a 2009/2010-es tanévet!

Szóval lehet irigykedni!:)

Először Analízisünk volt, még egész érthető. Aztán 3 óra programozás. Ez már kicsit tömény volt, de azért jóóó:) Még ezt is értem:P

Viszont tegnap sikeresen leejtettem a telefonom, épphogy leesett (voltak már durvább esései is) erre egy naaagy fekete csík lett a képernyőmön:S szóval szuper.... Még jó, hogy itt a másik régi telefonom.

Mára ennyit!:)

2010. szept. 4.

Ocho Macho - home again

Tegnap este voltunk Marcival (majd később csatlakoztak az Ildikóék is) Ocho Macho konceertennn!!!!! Olyan jóóó volt:) Tök sokat ugráltam, meg végre kicsit kiadtam a gőőzt!
Nagyon nagyon jó hangulat volt:)

Ma pedig már újra itthon vagyok, reggel hazajöttünk, habár kicsit rohangálósan sikerült, de sikerült!:)

Jó azért itthon lenni... anyu finom ebédjét enni. Itthon mégis csendesebb, mint Pesten, na meg úgy amúgy is, rossz lesz most 2 hétig nem hazajönni...:S

Na de megyek aludni, jó éééjt!